Publikasjoner
NIBIOs ansatte publiserer flere hundre vitenskapelige artikler og forskningsrapporter hvert år. Her finner du referanser og lenker til publikasjoner og andre forsknings- og formidlingsaktiviteter. Samlingen oppdateres løpende med både nytt og historisk materiale. For mer informasjon om NIBIOs publikasjoner, besøk NIBIOs bibliotek.
2017
Forfattere
Ivar Pettersen Arne Grønlund Aina Elstad Stensgård Finn WallandSammendrag
Norsk jordbruk står for om lag åtte prosent av de norske klimagassutslippene. Jordbrukets utslipp kan, etter våre analyser, reduseres betydelig, uten å påføre samfunnet vesentlige kostnader. Rapporten vurderer kostnader for fem klimatiltak. Kostnadsanslagene er usikre, blant annet fordi det per dags dato finnes lite tilgjengelig kunnskap om virkemidlene som kan utløse de nødvendige endringene i jordbruket eller leddene nedstrøms, som matindustrien, dagligvarehandelen eller blant forbrukerne. Visse virkemidler kan føre til redusert konsumentnytte eller ineffektivitet i ressursallokeringen som kan oppveie anslåtte gevinster, f.eks. ved redusert forbrukerutlegg. I det følgende oppsummeres vurderingene av de fem klimatiltakene: • Økt utnyttelse av husdyrgjødsel til biogassproduksjon • Redusert produksjon og konsum av storfekjøtt - erstattes med frukt, grønt og fisk • Redusert produksjon og konsum av storfekjøtt – erstattes med svinekjøtt • Redusert matsvinn • Stans i nydyrking av myr Tiltak 1 - husdyrgjødsel til biogassproduksjon: Satsing på biogass kan gi bærekraftig erstatning av fossil energi. Å utnytte husdyrgjødsel til biogass reduserer utslipp av metan, lystgass og ammoniakk fra gjødsellagre i jordbruket. Tiltaket går ut på å øke andelen husdyrgjødsel til biogassproduksjon til 50 % av biogasspotensialet er utnyttet i 2050. To ulike typer biogassanlegg er inkludert i tiltaket: småskala gårdsanlegg der biogassen produseres og utnyttes lokalt til oppvarming, og store sambehandlings-anlegg for husdyrgjødsel og annen biomasse der biogassen oppgraderes til drivstoffkvalitet og distribueres fortrinnsvis til transportformål.......... The research team has investigated five measures aiming to reduce climate gas emissions from Norwegian agriculture: 1. Biogas from manure, 2. Replacing cattle meat with plant based products and fish, 3. Replacing cattle meat with pork, 4. Reducing food waste, 5. Ban on cultivation of peatland. The study concludes that most measures may be implemented at zero or even negative costs. Cutting down on cattle meat consumption may have substantial and positive health effects. The exception is biogas production using dung where indications show average costs of approximately USD 200 per ton Climate Gas Emission. Indicated cost levels are based on optimal ways of implementation. Bad implementation may hurt both consumer welfare and efficiency of resource allocation. The authors thus leave some, but limited reason to expect that cutting substantial emissions from farming will be socially costless.
Forfattere
Eva Narten HøbergSammendrag
Det er ikke registrert sammendrag
Forfattere
Tone Roksvåg AandahlSammendrag
Det er ikke registrert sammendrag
Forfattere
Márton Dencső Eszter Tóth Györgyi Y. Gelybó Ilona Kása Ágota Horel Márk Rékási Tünde Takács Csilla Farkas Imre Potyó Nikolett UzingerSammendrag
A talajok tulajdonságainak javítása céljából végzett bioszénnel történő kezelések hatása a különböző fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságú talajok esetében még nem teljesen ismert. Kísérleteinket homoktalajon végeztük az MTA ATK TAKI Őrbottyánban lévő kísérleti telepén, ahol kukoricát vetettek. Hét kezelést vizsgáltunk, négy ismétlésben. Három esetben a talaj különböző dózisban bioszenet és konstans dózisú műtrágyát tartalmazott (0,1 m/m%; 0,5 m/m%; 1 m/m%; jelölésük BC0,1M; BC0,5M; BC1,0M), három esetben pedig a fent említett bioszén dózisokat egységesen 10 t/ha komposzttal egészítettük ki (BC0,1K; BC0,5K; BC1,0K). Ezek mellett pedig kialakítottunk egy bioszén és komposzt mentes abszolút kontroll (K) kezelést is. Kutatásunk során talajszondákkal monitoroztuk a talajnedvességtartalmának alakulását, valamint statikus kamrás mintavételi eljárással a talajlégzést is mértük a kezelésekben. A talajnedvesség éves átlagát nézve 1% bioszénnel és komposzttal kezelt parcella esetében a talaj nedvességtartalma nem szignifikáns mértékben növekedett a bioszén és komposzt mentes abszolút kontroll környezethez képest. Csapadékesemények alkalmával az 1% bioszenet és komposztot tartalmazó parcellában nőtt meg legjobban a talajnedvesség, illetve hasonlóan alakult a nedvességtartalom a 0,5% bioszénnel kezelt műtrágyás parcellában is. Csapadékesemények után az összes bioszenet és műtrágyát, illetve bioszenet és komposztot tartalmazó parcellában gyorsabban száradt ki a talaj a kontrollhoz képest. A csapadékban szegényebb, szárazabb időszak alkalmával egyedül az 1% bioszenet és komposztot tartalmazó kezelés talajnedvessége volt magasabb a kontrollhoz képest, a 0,5% bioszénnel és műtrágyával kezelt, komposzt mentes esetben a nedvesség hasonlóan alakult a kontrollhoz viszonyítva, az összes többi esetben jóval az alatt maradtak az értékek. Összességében megállapítható, hogy a komposztot tartalmazó talajok érzékenyebben reagáltak a csapadékra, a legjobb vízgazdálkodást az 1% bioszén és komposzt kezelés esetében értük el. Önmagában a bioszén nagy mennyiségű (1,0 m/m%) adagolása nem volt egyértelműen talajnedvesség-növelő hatású. A bioszén szén-dioxid forgalomra történő hatását a talajlégzés mérésével vizsgáltuk. A bioszénnel, valamint műtrágyával kezelt és a kontroll kezelések között csak néhány esetben volt különbség. A komposzttal kevert bioszén kezelések alkalmával hasonló eredményre jutottunk, mint a műtrágyával kevert bioszén esetében. Eredményeink alapján arra következtethetünk, hogy a talajlégzés nem függött a bioszén dózisától. A bioszén talajlégzésre gyakorolt hatása közvetett módon, a talajnedvesség befolyásolásán keresztül valósul meg, mivel bioszenet alkalmazva bizonyos esetekben a talajnedvesség emelkedett a kontrollhoz képest, ekkor a talajlégzés ugyancsak magasabb lett, amely jelenség a komposzttal kezelt esetekben jól megfigyelhető volt.
Sammendrag
Det er ikke registrert sammendrag
Forfattere
Mauritz Åssveen Oddvar Bjerke Lasse WeisethSammendrag
Det er ikke registrert sammendrag
Forfattere
Pia Heltoft ThomsenSammendrag
Det er ikke registrert sammendrag
Forfattere
Eva Narten HøbergSammendrag
Det er ikke registrert sammendrag
Forfattere
Håvard Steinshamn Mats Höglind Marit Jørgensen Åshild Taksdal Randby Lars Nesheim Anne Kjersti BakkenSammendrag
Det er ikke registrert sammendrag
Forfattere
Håvard Steinshamn Mats Höglind Marit Jørgensen Åshild Taksdal Randby Lars Nesheim Anne Kjersti BakkenSammendrag
Det er ikke registrert sammendrag